Felmérési alapok (ajánlás szerelőknek, amelyekre mindig figyelni kell)

A beszerelést megelőzően az egyik legfontosabb lépés a nyílászáró beépítési helyének pontos felmérése. A hibás mérés komoly problémákat okozhat: a nyílászáró nem illeszkedik megfelelően a falnyílásba, ami többletköltséget és időveszteséget eredményezhet.

A precíz felmérés a sikeres megrendelés és a hibamentes gyártás alapfeltétele.

Magassági méretek mérése (lásd. lenti rajz alapján)

A falnyílás magasságát három ponton szükséges megmérni:

• bal oldalon
• középen
• jobb oldalon

Szélességi méretek mérése (lásd. lenti rajz alapján)

A falnyílás szélességét szintén három ponton mérjük:

• lent
• középen
• fent

Fontos: A méretek rögzítésekor mindig a legkisebb mért érték az irányadó.
A kapott méretekből minden oldalon szerelési hézagot kell levonni, amely általában 15 mm oldalanként, azaz összesen 30 mm. Ez biztosítja a megfelelő beépítést és az utólagos beállítás lehetőségét. Nagy méretű szerkezeteknél ez oldalanként akár 20-30 mm , azaz összesen 40-60 mm is lehet (pl toló szerkezetek)!

A pontos felmérés nem csak a szélesség–magasság mérésből áll. A hibák többsége nem a méretek meghatározásnál, hanem a körülmények figyelmen kívül hagyásánál történik!

Szélesség és magassági méretek meghatározása

Szélességi méretek (SZ) megállapítása

Magassági méretek (M) megállapítása

A falnyílás szögeinek ellenőrzése

Felméréskor elengedhetetlen az ablaknyílás szögeinak vizsgálata, hogy kiderüljön, derékszögűek -e a falnyílás szögei.

Ennek megállapítására alkalmazhatunk derékszögmérő eszközt, ennek hiányában mérőszalaggal és matematikai módszerrel is dolgozhatunk.

Derékszögű ablaknyílás

Nem derékszögű ablaknyílás

Nem derékszögű falnyílás esetén javasolt az új, beépítéshez szükséges függőleges és vízszintes síkok meghatározása.

Amennyiben a nyílás deékszögtől való eltérése nem haladja meg azt a mértéket, amely mellett a nyílászáró még szakszerűen és biztonságosan rögzíthető, meghatározható a szabványos, derékszögű nyílászáró beépíthető mérete.

A beépítést követően a falnyílás kávája szükség szerint kőműves javítással, kiegyenlítéssel korrigálható annak érdekében, hogy esztétikailag és műszakilag is megfelelő legyen a csatlakozás.

1. Falnyílás állapota

   Ellenőrizni kell:

   • Van-e már vakolat? (külső / belső)
   • Van-e hőszigetelés a homlokzaton?
   • Később kerül-e fel szigetelés?
   • Egyenesek-e a falélek?
   • Párhuzamos-e a két oldalfal?

   Ha a vakolat, vagy szigetelés még nincs kész, azt előre kalkulálni kell, különben az ablak „eltűnhet” a falban.

   
   
2. Külső és belső méret különbsége

   Felújítás/ablakcsere esetén előfordulhat, hogy a falnyílás nem párhuzamos, ezért:

   • Külön mérni kell belül
   • Külön mérni kell kívül

   Régi épületeknél ez különösen fontos, mert:

   • kívül szűkebb lehet a nyílás
   • belül vastagabb vakolat torzíthat

   Mindig a szűkebb keresztmetszet a mértékadó.

   
   
3. Áthidaló és parapet vizsgálata
   • Van-e repedés az áthidalón? Van-e teherhordó áthidaló a nyílászáró felett? (előfordul régi házaknál, hogy az ablak viseli a terheket, nem használtak áthidalót pl. vályogház, ilyenkor áthidaló beszerelésére lesz szükség)
   • Rögzítésre alkalmas a káva függőleges része?
   • Stabil és teherbíró a parapet (ablak alatti falrész)?
   
   
4. Beépítési sík meghatározása

   Ez az egyik legfontosabb kérdés:

   • Fal síkjába kerül?
   • A hőszigetelés belső síkjába kerül?
   • A falkávába középre lesz pozicionálva?

   Energetikai szempontból ma már elfogadott, hogy a nyílászáró a hőszigetelés belső síkjába kerül, így a hőszigetelés ráfuttatható a nyílászáró tokjára.

   
   
5. Toktoldók szükségessége

   Szükséges lehet a toktoldó, ha

   • Redőny kerül rá (pl. hagyományos külső tokos redőnynél felül a redőnytok magasságát elrejthetjük felső toktoldóval (a redőnytok erre kerül rá), azaz ha kinyitjuk a szárnyat a redőnytok nem, vagy kevésbé látszik. Ilyen esetben a toktoldót belül utólag gipszkartonnal elburkolják)
   • és/vagy a szigetelés ráfut a nyílászáróra
   • redőnygurtnit kényelmesen szeretnénk működtetni
   • szintbeli különbségek miatt emelni kell a szerkezeti magasságot, hogy megfelelően funkcionáljon (pl. burkolatváltás, vagy terasz szint lentebb helyezkedik el)
   • álmennyezet, függönykarnis, vagy egyéb tényezők a szárny működését akadályozhatják
   • rögzíteni szeretnénk a padlóba (aljzatbetonba) a toktoldóval a nyílászárónkat (hőhíd elkerülése és stabilitás miatt)

   Vegyük figyelembe, hogy a felső toktoldók (illetve minden méreten belüli toktoldó!) csökkentik a bevilágító felületet, azaz az ablakunk üvegének felülete annyival kisebb lesz amekkora a toktoldó!
   A felméréskor ezt előre el kell dönteni, ennek megfelelően kell a toktoldókkal méretben számolni!

   
   
6. Nyitásirány és használhatóság
   • Jobbos, vagy balos?
   • Bukó-nyíló, vagy csak nyíló?
   • toló szárnyak az erkélyajtónál? (pl. ha a nyíló funkció nem működhet a helyszín miatt)

   A nyitásirány és nyitás típusa is az egyik legfontosabb tényező a felmérésnél!

   
   
7. Padlószint és burkolat

   Ha a burkolat még nincs kész:

   • Mekkora lesz a végleges padlószint, azaz a burkolat teteje hova esik?
   • Lesz-e küszöb?
   • Terasz csatlakozás hogyan alakul, van e szintugrás?

   Ajtóknál ez különösen fontos.

   
   
8. Szerelési hézag

   A levonás mértéke függ:

   • Falazat pontosságától
   • a nyílászáró szerkezet méretétől és színétől
   • Szerelési technológiától
   • Purhab + tömítés vastagságától

   Általános irányadó: 15 mm oldalanként (azaz összesen 30 mm), de rossz falszerkezetnél, vagy nagyobb nyílászáró szerkezeteknél a dilatáció miatt ennél több is lehet (és kell is) pl. 20-30 mm oldalanként.

   
   
9. Párkányok meghatározása

   A párkány méretének és kialakításának meghatározása csak akkor történhet pontosan, ha már ismert a nyílászáró végleges beépítési síkja a falszerkezeten belül.

   
   

Külső párkány

A külső párkány szélességét az elkészült homlokzati rétegrendhez kell igazítani. Ez magában foglalja:

• a falazat vastagságát,
• a hőszigetelés vastagságát,
• valamint a külső vakolatot.

Gyakori megoldás, hogy a párkány 1–2 cm-rel befut a vakolt, vagy szigetelt falkávába, biztosítva a megfelelő vízelvezetést és az esztétikus csatlakozást.

A párkány mélységének meghatározásakor figyelembe kell venni:

• a nyílászáró beépítési pozícióját,
• a fal külső síkjától mért távolságot,
• valamint a szükséges túlnyúlást.

A megfelelő lejtés biztosítása elengedhetetlen a víz elvezetése érdekében.
Fontos továbbá, hogy a külső párkány csatlakozzon a tok alsó részén kialakított párkányfogadóhoz.
A mélység meghatározásakor a vízorr kialakítását is figyelembe kell venni, mivel annak megfelelő kiállása biztosítja, hogy a lecsorgó víz ne a homlokzatot terhelje.

Belső párkány

A belső párkány szélessége általában a vakolt falkáva méretéhez igazodik.
Mélységét a nyílászáró végleges pozíciójától mérve kell meghatározni, figyelembe véve a belső fal síkját és az esetleges túlnyúlást.
Ha szeretnéd, készítek egy rövidebb, ügyfélbarátabb változatot is, vagy egy műszaki dokumentációba illeszthető, még formálisabb verziót.

Új építésnél mit jelöl a “métervonal”, és miért fontos?

A métervonal a 0 szinttől számított 1 m magasság, ezt a kivitelezőnek minden falnyílásnál fel kell jelölje.
Továbbá a métervonal az építési terven meghatározott viszonyítási magassági szint, amelyhez az épület minden további magassági mérete igazodik.
Általában a kész padlószintet jelöli, és ezt nevezik: ±0,00 szintnek.

Az épület minden szintjén (akár eltolásos, akár többszintes) kötelező meghatározni, ehhez kell igazodnia többek között a kész padlószint tetejének.
Mit jelöl pontosan a nyílászárók esetén? A métervonalhoz viszonyítva adják meg:

• nyílászárók parapetmagasságát
• áthidalók magasságát
• födémszinteket
• küszöbmagasságot
• terasz csatlakozási magasságát

Például, ha az:

• Ablak parapetmagasság: +0,90 m
• Áthidaló alja: +2,10 m

Ez azt jelenti, hogy a kész padlószinthez képest mérjük a magasságokat. Különösen fontos ez, a padlóig érő nyílászáró szerkezeteknél, így azok magassági méretei előre tervezhetőek!

A “métervonal” jelölése a padló felületétôl pontosan 1 m kell legyen.

A padlóig érő szerkezeteknél ennek hiányában nem határozható meg a nyílászáró magassága!

Miért fontos a métervonal a nyílászárók esetén?

Meghatározza a parapetmagasságot
Ha rosszul értelmezik a métervonalat, vagy az nem áll rendelkezésre, akkor az ablak:

• túl alacsony lesz
• túl magas lesz
• nem esik egy vonalba más ablakokkal, a nyílászárók teteje “nem fut” egymással a homlokzaton

Padlószint változás az építkezés előre haladtával - ilyenkor csak a métervonal állandó:
A nyílászáró több fázisban is felmérhető, pl. ha

• még nincs aljzatbeton
• nincs esztrich beton
• nincs burkolat

de minden esetben a métervonal lesz a mérvadó. Ha nem ennek alapján történik a felmérés, akkor az ajtó küszöbje, vagy az ablak parapetje hibás helyre kerülhet.

Kültéri csatlakozások miatt
Teraszajtónál különösen fontos:

• a belső kész padlószint
• a külső burkolat szintje
• a vízszigetelési rétegrend

Ezek mind a métervonalhoz viszonyítva kerülnek meghatározásra.

Gyakorlati példa: Ha a terv szerint a kész padló +0,00 métervonal szerint, de a kivitelezéskor még -12 cm-rel lejjebb állunk (pl. nincs esztrich + burkolat), akkor a felmérésnél ezt a 12 cm-t figyelmebe kell venni / kalkulálni kell vele.

Az ajtók (bejárati, erkélyajtók, vagy tolóajtók) gyártási méreteinek meghatározásánál különösen figyelni kell:

• bejárati vagy erkélyajtóknál a káva teljes szélességi méretéből min. 15 mm szerelési hézagot kell levonni oldalanként (azaz összesen 30 mm-ert)
• toló ajtóknál a káva teljes szélességi méretéből oldalanként érdemes nagyobb szerelési hézagot hagyni, mivel az épületmozgások befolyásolhatják a toló szárnyak működését. Az új ajánlások szerint nagy szerkezeteknél (pl. 5000 mm széles) ez akár oldalanként 20-30 mm is lehet (azaz teljes szélességben 40-60 mm). A nagyobb méretű szerelési hézag különösen fontos a magassági méretnél, azaz felül is érdemes min. 20-30 mm -ert levonni a végleges magassági méretéből
• alul a padlóig érő szerkezeteknél; legyen az tokküszöb, vagy alumínium küszöb a padló felső felületén kell állnia, ahhoz közvetlenül csatlakoznia kell, így ott ne alkalmazzunk szerelési hézagot.
• a padlóba történő csatlakozáshoz alsó toktoldókat kell alkalmazni, ez a felméréskor a végleges padlószint és a szerelőbeton különbözete. A toktoldó lehet maga a rendszerhez illeszkedő toktoldó, vagy akár aláfalazás, purenit, vagy pl. compacfoam . Minden esetben ezekre terheljük a szerkezet súlyát!